Kevés időm van, így is a kádból írok (rájöttem arra, hogy sokkal több időt spórolok meg azzal, ha a fürdőkádban kockulok), és csak egy igen friss és érdekes sztorit mesélek el.:D Ez a történet is szépen kezdődött, pontosan tegnap délután, amikor kiürült a dorm, csak én és AeChan unnie maradtunk, és gondoltuk, kikapcsolódásképp horrorfilmet nézünk. Mire eljutottunk a tv elé, már besötétedett, alaphangulat megvolt, el se kezdődött a film, de paráztunk (The Cat-et néztünk). Első negyedórában rájöttünk, hogy fel kellene kapcsolni a villanyt, de addigra egyikőnk se mert mozdulni, úgyhogy továbbra is nyakig betakarózva kuporogtunk a kanapé előtt. Még a pattogatott kukoricából se ettem, pedig azt pillanatok alatt betömöm. Fogalmam sincs, hányadik, titokzatos haláleset után megszólalt a vezetékes telefonunk, mire sikítva bújtunk össze. Természetesen, kb. egy éve a Kör-t is vele néztem, szóval egyikőnk se volt hajlandó felvenni a telefont. Aztán jött a " Mi van, ha baj van?... Ha lerobbant a kocsi?... YungSu-nak kell segíteni?" szöveg, és az idősebbet előreengedve, a Leader drága vette fel. Mint mondta, nem szólt bele senki. Mire visszaült mellém, újra megszólalt. Ezúttal én kúsztam el a telefonhoz, de ugyanúgy, nem volt válasz a vonal túlsó végén. Pokróccal a fejemen vártam, hogy megint megcsörrenjen, akkor elküldtem a kedves hívót melegebb éghajlatra, de lecsaptam mikor ijesztő, hörgő hangot adott ki, majd nem tettem vissza a helyére, hogy foglaltat jelezzen. Ez volt az a pont, mikor tudtuk már, hogy itt a vég, szépek, fiatalok és pizsamásak leszünk, mikor jön értünk a Kaszás. A filmet persze nem kapcsoltuk ki, pontosabban nem mertük kikapcsolni, inkább a padlón, egymást ölelve reszkettünk. És jön a hab a tortán: valaki volt kint az erkélyen. Nagyjából csak a szemünk sarkából figyeltük az erkélyajtót, és mikor megpillantottunk egy hosszú, fekete hajú, fehér hálóinget viselő, babát szorongató lányt, mind a ketten sikítva kezdtünk mászni, amerre tudtunk. Ha ez nem lett volna elég, az ajtó kitárult, és a lány lehajtott fejjel jött utánunk, mint egy szellem. Channie-val az ajtó előtt feküdtünk (ami be volt zárva) egymást szorongatva, még akkor is, mikor szakadva a nevetéstől megjelentek még néhányan.
Hogy érthető legyen, elmagyarázom: mindenki tudja jól, hogy a Leader-rel mi vagyunk a horrorfilm-társak, és jól ránk akartak ijeszteni, szóval az egészet kitervelték, bekamerázták a nappalit és jót röhögtek. Hogy kik? Természetesen Shinbi, KiReum és a drága barátaik/férjük/sógorjuk, meg mit tudom én. Vagyis a fél WD, a Beast egy része és az Infinite egy része arra pocsékolta az idejét, hogy megijesszen. Nagyon vicces volt, haha. Ja nem.
Ennyit akartam, ebből is kisregény lett...:"D
Ja és... nem szeretném viszontlátni az interneten a videót. :D
Park Chora vagyok és engem átvertek. xd
